NOGARA & CO KFT. +36 70 253 4229 [email protected]
Back to top

Nogara

  /  Blog   /  Erdélyi piacnyitás, avagy hogy üzleteljen egy Magyar, Romániában
üzleteljen

Erdélyi piacnyitás, avagy hogy üzleteljen egy Magyar, Romániában

Az elmúlt évekhez képest a magyarországi üzletemberek által alapított cégek egyre nagyobb mértékben vannak jelen Erdélyben, illetve Románia-szerte.

A trend növekvőben van, és ahogy mondani szokták, aki kimarad, lemarad.  Ennek egy igen nagy része a magyar kormány gazdaságpolitikája, külkereskedelmi célkitűzéseit támogató Magyar Kereskedőház tevékenységének köszönhető, nem utolsó sorban a Románia által biztosított 22 milliós vásárlói közösség, a moldáv 3.9 millió lakost nem is említve.

 

Kevés olyan ország van a világon,mint Magyarország, aki ilyen agresszív külkereskedelmi terjeszkedést folytat. Látni azt a tendenciát, hogy ez a kis szárnyaszegett közép európai ország, ki akarja és, a maga módján, ki is használja a kor adta lehetőségeket. Magyarország felismerte, hogy a külkereskedelem az, ami a magyar vállalkozóknak és az országnak pénzügyi stabilitást biztosít.

 

Számos alkalommal veszem észre azt a tényt, hogy ezt a segítséget a magyar polgárok nem veszik komolyan, nem számít nekik. Az is igaz, hogy egy másik ország gazdasági szereplőjeként ahol, ilyen fajta törekvés csak szavakban létezik, jobban tudunk értékelni, mert érezzük a hiányát.

 

Magyarország nemzetközi szinten számos országban terjeszkedik majdhogy nem megállíthatatlan módon. Románia nem is olyan rég a külügyben dolgozó közgazdászai számát  majdhogynem harmadára csökkentette, jelenleg 54 személy ügyködik Romániai gazdasági export növekedésén az idegenben.  Ezzel szemben a Magyar Kereskedőháznal : A világ legnagyobb és az Európai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztési hálózataként több, mint 60 országban van jelen.” (forras: http://kereskedohaz.hu/hu/enterprise-europe-network)

 

A magyar cégek számára Románia egy jó alternatíva, befektetés és üzleti szempontból. Geológiai elhelyezkedés szempontjából, közel van, a határig autópálya vezet. A határmenti településeken talál olyan cégeket, könyvelöket akik beszélnek magyarul. Itt kiemelném a magyarok számára leginkább alkalmas várost, NAGYVÁRADOT (Oradea), mely a legalkalmasabb és legkedvezöbb feltételeket kínálja.

 

A piacnyitás rejtelmei:

 

Barmilyen országról is legyen szó, egy új piac számos veszélyt, de ugyanakkor lehetőséget is rejt magában. Amennyiben hajlandóak vagyunk tanulni és kiváló az adaptációs készségünk, sikerre vihetjük szolgáltatásainkat, termékeladásunkat.

 

Az effajta befektetés számos veszélyt rejt,  és aki nem szemfüles, az sajnos pórul is járhat, ha nem hajlandó alkalmazkodni egy másik ország törvényeihez. Több szempontot is figyelembe kell venni egy ilyen piacnyitásnál ahhoz, hogy sikeresek tudjunk lenni egy erdélyi-romániai terjeszkedésnél. Ne feledjük, ha a román, esetleg a moldáv piacokon is szerencsések vagyunk, kétségkívűl megszerezzük a szükséges tapasztalatokat egy nagyobb szintű expanzióra. Ez egy olcsó tanulópénzt igényel és, ha itt elbukunk, talán nem is nekünk találták ki a külpiacot.

A szempontok a következők:

 

Tudomásul kell venni, hogy az erdélyi/román piac egy másik ország, nem szabad rácsodálkozni: “Ez Magyarországon másképp van…”.

A vállalkozó döntése az, hogy terjeszkedik, azonban egy másik ország pusztán őmiatta nem fog törvényeket változtatni. Éppen abban rejlik a szépsége az effajta terjeszkedésnek, hogy nem mindenki képes az adaptációra. Aki ezt jól kezeli, annak megvan a jutalma. A dinoszauruszok is azért pusztultak ki, tartja a mondás, mert nem tudtak változtatni, alkalmazkodni. Ne legyünk a szokások rabjai!

 

Fölöttébb szerencsés az, ha magyar ajkú erdélyiek segítségét tudjuk igénybe venni. Számításba kell venni azt a tényt, hogy Romániában a román nyelv a hivatalos. Számos eset szól arról, hogy a piacnyitó magyarországi vállalkozó egy-egy erdélyi magyart alkalmazott, és egy olyan termékkel próbáltak román piacra betörni, ami kiváló minőségű, Magyarországon akár piacvezető is, Romániában semmilyen formában nem működött. Ennek természetesen más oka is lehet, amire ki is fogok térni a későbbiekben, de a legtöbb esetben az a magyarázat, hogy az erdélyi magyarunk nem beszélte elfogadható, tűrhető mértékben a helyi román nyelvet. Ez elsődleges kritérium a kommunikáció terén.

 

Éppen ezért az a javaslatom, hogy kerüljék a magyar egyetemet végzett egyéneket, mert nagy részük bosszantóan rosszul beszéli a román nyelvet és a velük való kommunikáció lehet hogy hibátlan, de biztosan nem az irodalmi kommunikáció a lényeg ez esetben, hanem az, hogy profitot termeljünk.

 

Ne felejtsük el,  hogy cégünk kint annyit ér, mint amilyen a helyi alkalmazottaink felkészültségi szintje, mivel ők képviselnek minket. Ön sem szeretné, ha a saját, magyar piacán egy magyarul alig beszélő, nehezen érthető személy próbálná az értésére adni, mit is tud a tulaj számára fontos termék. Gondoljon bele, vajon nem hagyná-e ott inkább az illetőt, hogy mással próbálkozzon, mert a 20. perc után is csak arra tudnak összpontosítani, hogy megértsen pár szót abból, amit mond, nemhogy a termék lényegét megértse, amit az ügynök felajánl.

 

Egy igen nagy probléma az szokott lenni, hogy a terjeszkedő vállalkozó túl zsugori, nem fizeti meg a megfelelő tudással bíró egyént vagy céget. Erre csak azt mondhatom, hogy papirsárkánnyal ne menjenek haborúba. Az uzlet a 21. század modern háborúja.

 

Számos eset tanúskodik arról, hogy különböző agyafúrt felajánlásokat, példának okául, kizárólagosságot, magas sikerdíjat, stb. ajánlanak fel romániai cégeknek vagy egyéneknek, csak foglalkozzanak a termékükkel. Véleményem szerint ez a legnagyobb önámítás, önbecsapás. Megnyugtatja magát a terjeszkedni kívánó vállalkozó, hogy így menni fog.

 

Most ezúton szeretném felébreszteni ezen vállalkozókat, hogy ne aludjanak nyugodtan, ez nem fog működni hosszú távon. Ha mégis, akkor az valami elszigetelt eset. A megbízott személy vagy cég hamar elveszti érdeklődését, mert nem az Ö terméke/szolgáltatása, csak százalékot kap, neki kell befektetnie időt, energiát – és ez penzt jelent – ahhoz, hogy másnak legyen. Közérthetően, nem fogja senki kikaparni a gesztenyét a másiknak csak azért, mert kedves a mosolya. Ha megteszi, az ritkaság és a legvégén rosszul szokott elsülni, magára vessen az ilyen önámító, aki a végén becsapva érzi majd magát, mert mindennek, a kényelemnek is, meg kell fizetni az árát.

 

Ne dédelgessen senki sem hiú ábrándokat e tekintetben, legyen inkább éber, tettrekész és ne kerülje a munkát. Továbbá, főleg arra fektesse a hangsúlyt, hogy áldozzon a jó partnerek minőségi szolgáltatásaira. Háborúban jó zsoldosokra van szükség, nem lantosokra.

 

Egy erős piacnyitás kulcsfontosságú, a megtervezése pedig annak szerves részét képezi. Ezen okból kifolyólag szánjunk rá időt és pénzt. Ha nem működik, bízzunk meg egy specialistát és ne olyan helyi magyar céget, aki nem ismeri csak újságcikkekből a romániai piacot.

 

A tervezés után látni fogjuk a költségeket, akár ütemezve is, ha úgy kértük. Lépjünk, és tegyük meg azt amit kell. Ne felejtsék, a külföldi partner érzi, ha Önök tétováznak, trükköznek, túlgondolnak dolgokat, vagy csavart akarnak belevinni az üzletbe. Egy jó szakember nem dolgozik Önöknek, ha nem tartják be az ígéreteket, megállapodásokat. Ök vannak hazai terepen, tanácsként csak azt mondhatom, hogy legyenek őszinték és nyíltak, többre mennek vele.

 

Számos magyar üzletember azért vesztett romániai terjeszkedése során, mert trükközni próbált, lenézte az illető ország polgárait, magát többnek, jobbnak gondolta. Ne felejtsék el, Románia 22 millió lakossal rendelkezik. Ehhez, továbbá, hozzá lehet számítani, lehetséges piacként, Moldáviát is, ami 3.9 millió potenciális vásárlót biztosít még. Több mint kétszer annyi ember, hatványozottan több lehetőség. A tanácsom az, hogy tisztelettel járjanak el, ha eladni akarnak mert, La Fontaine szerint is csak akkor tudjuk kiudvarolni a sajtot a holló szájából, ha kedvesek vagyunk hozzá.